Miből készült a Halászbástya?

A hétvégén megnyitották a nagyközönség számára a kőbányai pincerendszert, vezetett túrákon lehetett bejárni a mindösszesen kb. 32 km hosszúságú pincerendszer fikarcnyi szakaszait. Kicsit említsük meg a történelmi hátterét ennek a látványosság számba menő kőfejtőt, melyben például évente kétszer futóversenyt is rendeznek: egy tavaszváró és egy helloween party-t, ahol látványos effektekkel, díszítéssel dobják fel a hangulatot.

Kőbánya vagyis a X. kerület Budapesten kívül esett terület volt, és nevét a számos, nagy kiterjedésű kőbányáról kapta, amelyek itt helyezkedtek el. A területen folyó kőfejtések már a középkortól írásos emlékekben említésre kerültek. A földtulajdonosok bányajogot kaptak és a kitermelés gyakorlatilag az ő kezükben volt. A kőfejtés ún. fésűs módszerrel történt, vagyis van egy 6-12 méter széles folyosó, amiről mindkét oldalra oldalágakat vájtak. A kő kitermelése kisebb bevágással körbehatárolt blokkokban történt, annyira jól vágható anyag, mint a kősó.
Ma már nem működnek ezek a bányák, de mivel könnyen faragható, jól fűrészelhető és emellett fagyálló és levegővel érintkezve gyakorlatilag tovább  szilárdul, ezért a fővárosban szerették felhasználni az innen származó köveket.
A kitermelés nagy lendületet kapott a 1838-as nagy pesti árvíz utáni időszakban. Sok híres építészeti alkotás során hasznosították az innen származó köveket, mint például a Citadella, a Margit-híd, a Lánchíd, az Opera, a Halászbástya, a Tudományos Akadémia, az Andrássy út jó pár palotája. A kitermelt köveket ökrös szekerekkel vitték az építkezések helyszíneire, ezért feltételezhetően a Fehér út elnevezés a szállongó kőporról kapta a nevét.
A bányajáratok egy része két szintes, ezek sajnos nem látogathatóak. Azonban ettől még számos érdekességet láthatunk itt, pl. kápolnákat, gőzelosztót, víztározókat, kutakat. Sőt búvárruhás emberekbe is ütközhetünk, mert az itt lévő víztározókban merülési gyakorlatokat végeznek. Ezen a területen szőlőtermesztés, borászkodás folyt, ezért a kőbánya pincéit először a bor tárolására hasznosították. Később, 1844-ben Scmiedt Péter sör-tárolót alakított ki. 1862-ben pedig Dreher Antal megvásárolta a Kőbányai Sörgyár telepét, és elkezdte a pincerendszer hasznosítását is: a sörgyárhoz a gabonát itt tárolták és csíráztatták, gyártották belőle a malátát. Azért volt érdemes itt létesíteni sörgyárat, mert akkoriban Budapest közigazgatási határain kívül esett ez a terület, ezért adómentességet élvezett. A hűtést a pince egész évben állandó 8-12 fokos hőmérséklete biztosította. szállításhoz teheneket használtak, ami a tej feldolgozását is igényelte. Majd a kakaó beszerzését követően csokoládé gyárat is alapított a Dreher család az Ihász utcában. Az “ipari komplexumban” dolgozók számára szórakozási lehetőséget, szállást, fürdőt, számos lehetőséget létesített, ezzel komolyan felfejlesztve a mai Kőbánya kerületet.A pincerendszer állagát rendszeresen ellenőrzik, ha szükséges megerősítésekkel védekeznek, ezért teljesen biztonságosak. Sok éven keresztül gombatermesztésnek adott otthont, de 2008-ban az EU-s termesztési szabályok miatt áttelepültek innen.
Érdekesség: A II. világháború alatt repülőgépmotor-összeszerelő gyárat is működtettek a pincerendszerben.
Számos film forgatási helyszíneként szolgált és különböző rendezvényekkel próbálják hasznosítani, mint pl. a fent említett futóversenyek is.

kobanya2
kobanya1
Loading image... Loading image...

Hozzászólások

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

Azért használunk HTTP-sütiket (cookie) oldalainkon, hogy a legjobb felhasználói élményt tudjuk Neked nyújtani. Ha folytatod a weboldal használatát, anélkül, hogy letiltanád a böngésződben a sütik használatát vagy a "Rendben" gombra kattintasz, beleegyezel a sütik használatába.

Bezár