Csatorna-alagút

A La Manche csatorna alatt 50.5 km hosszan húzódó, az Eurotunnel cég által üzemeltetett Channel Tunnel vagyis Csatorna-alagút hossza szerint a harmadik dobogós helyet foglalja el, de a tenger alatt futó szakasza – amely 37,9 km hosszú – a világ leghosszabb tenger alatt futó alagútjává teszi. Ez a vasúti alagút a Doveri-szorosnál Folkestone települést és a franciaországi Calais mellett található Coquelles várost köti össze.

Több, már a napóleoni időkre visszanyúló kísérlet volt a két kontinens csatorna alatti összeköttetésének kialakítására, de végül csak az 1980-as években sikerült elindítani a fejlesztést, melynek fő célja a Dover és Calais között ingázó komphajókon lebonyolított személy- és teherautó-forgalom minél nagyobb részének átterelése az alagútba. Végül 1986-ban aláírták a Canterbury egyezményt, így megindult az építkezés és egyben koncessziós szerződést is kötöttek a a tervezésre, kivitelezésre, valamint gépészeti és elektromos berendezések, vasúti járművek szállítására, és az alagút üzemeltetésére. Az építkezést 1994-re sikerült befejezni.

A megépült alagútrendszer két külön 7,6 m belső átmérőjű vonalalagútból és egy 4,8 m belső átmérőjű szervizalagútból áll. A teljes alagúthossz tehát 3 × 50,5 km, azaz 151,5 km. A tenger alatti alagutakból 21,9 km az angol szektorban, 16 km pedig a francia szektorban fekszik.

A tényleges alagúthosszakat a mindkét oldalról szembe hajtott pajzsok tényleges fúrási sebessége határozta meg. Az alagutak gazdaságos megépíthetőségéhez sikerült megtalálni a megfelelő geológiai környezetet. A kutatások azt mutatták, hogy a legalkalmasabb zóna a mészmárga réteg, melynek vízáteresztő képessége gyakorlatilag vízzáró tulajdonságokkal bír. Sajnos a francia oldalon a mészmárgát több vetőzóna szeli át, majd a francia part közelében alábukik, így csak töredezett kréta rétegben haladhat itt az alagút. Ez a geológiai különbség vezetett oda, hogy a francia oldalon lassabban haladhattak csak a fúrások, mert különböző technológiát kellett alkalmazniuk. Az angol alagútszakaszon két hatalmas szivattyúállomás is épült az alagútba beszivárgó vizek eltávolítására.

Az alagútban 120 km/óra sebességgel haladó vonatok előtt összetorlódó levegő elvezetésére a vonalalagutakat 250 méterenként szellőzőalagúttal kötötték össze. A vonalalagutakat 375 méterenként menekülőfolyosók kötik össze a szervizalagúttal. A folyosókban légzáró ajtók vezetnek az enyhe levegő túlnyomással szellőztetett szervizalagútba.

A Channel Tunnel-en keresztül közlekednek a Londont Párizzsal, illetve Brüsszellel összekötő TGV vonatok is, melyek 300 km/h sebességét az alagútban 140 km/h-ban maximálták. A személy-, illetve teherautókat, valamint a buszokat külön erre a célra kialakított hatalmas kompvonatok szállítják. A 33 perces út során az autóból ki lehet szállni, s bár az autók közti átjárók a tűzveszély miatt le vannak zárva, gyalogosan a szerelvény teljes hosszában átjárható.

Mind a személy-, mind a teherautókat külön erre a célra tervezett kompvonatok szállítják át az alagúton. A Csatorna-alagúton közlekedő vonatok zárt, oda-vissza ingázó szerelvények, mindkét végükön hajtófejjel, így fordulás nélkül közlekedhetnek. A szállító szerelvények típusai: személyautó-szállító, kamionszállító és busz-szállító szerelvények. A zárt vagonos, autókat szállító vagon esetében a vezető és az utasok a kocsikban maradnak a mindössze 33 perces útra, bár az utasok kiszállhatnak menet közben, és nézelődhetnek. A szerelvény teljes hosszában átjárható. A vonatok sebességét 140km/h-ban maximalizálták.

Érdekesség: Az alagút a Mission impossible, vagy a Mr. Bean nyaral című filmekben is feltűnt.

csala1
csala-1
cala3
csala9
tunnelconstr

Hozzászólások

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

Azért használunk HTTP-sütiket (cookie) oldalainkon, hogy a legjobb felhasználói élményt tudjuk Neked nyújtani. Ha folytatod a weboldal használatát, anélkül, hogy letiltanád a böngésződben a sütik használatát vagy a "Rendben" gombra kattintasz, beleegyezel a sütik használatába.

Bezár