Mexikói varázslat

A Mexikóban található Yukatán-félszigeten Cancuntól mintegy 200 km-re a titokzatos maja-tolték birodalom fővárosát, Chichén Itzát fedezhetjük fel. A sajnos ma már romos fővárost 1988-ban az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. A mai Mexikó területén i.sz. 500 körül épült maja várost a X. században elfoglalták a toltékok, majd harci szövetségbe léptek a majákkal és a maja-tolték birodalom fővárosának nevezték ki Chichén Itzá –t.

A város neve a természetes vízgyűjtő területre utal, amelyen a város fekszik. A Yukatán-félszigeten szinte nincsenek folyók, ezért a félsziget őslakói hatalmas föld alatti víznyelő barlangokból, és 3 mély, aknaszerű természetes kutakból nyerték a friss vizet, amely a környező mezőgazdasági területeket is táplálta. Ezek közül 2 kút ma is megtekinthető.

Az itt épült maja templomváros kiterjedése körülbelül egy kilométer volt; lakói kizárólag maja főpapok és magas funkcionáriusok voltak. A alacsonyabb rangú hivatalnokok és földművesek a város körüli  síkságot népesítették be és innen látták el a városlakókat.

A toltékok honosították meg Kukulkán – a tollas kígyóisten – tiszteletét, harci szokásaikat és az emberáldozat rítusát, amelynek jelei a mai napig könnyen felismerhetőek a városon. Chitchén Itzá a két nép kultúrájának és művészetének találkozási pontja, számos jel bizonyítja ezt most is. A harcos, és barbár toltékok átvették az új lakóhelyen talált műveltséget és vallást, de saját arculatukra formálták.

Az istenek a toltékok képzeletében vérszomjas zsarnokok voltak – hitük szerint a Napot állandóan emberi vérrel kellett táplálni, hogy a halál föld alatti házából hajnalonként fölemelkedjen. Az áldozatszerzés kényszere állandó háborút eredményezett, amelyben megfelelő számú foglyot kellett ejteni. A tolték művészet megdöbbentő, sokak számára rettenetes, hiszen állandó vérontásról tanúskodik. Épületeiket harci események, emberszívet lakmározó sasok képeivel, szörnyekkel és kígyó-madár-jaguártestű fantáziaállatok alakjaival díszítették.

A város fennmaradt épületei közül talán a legismertebb az El Castillo, a Kastély épülete, amelyet sokan a mexikói piramisként emlegetnek. Ezt a piramistemplomot Kukulkán tollas kígyóisten tiszteletére emeltette a toltékok királya kb. 987-ben. Ez a prehispán, maja építészeti stílusú templom pontosan észak-dél-kelet-nyugati tájolású, hatalmas, kilenc teraszra tagolódó, négyzetes kőtemplom, mely 55 méter magas. Minden oldalán 91-91 lépcsőfok – mindösszesen 365 lépcső vezet fel a tetőn álló szentélyhez.

A templom különlegessége a tavaszi és őszi napéjegyenlőség idején feltáruló tünemény: a kelő és nyugvó Nap sugarai által vetett árnyékok egy, a templomból előkúszó kígyó alakját elevenítik meg; a fejet és a farkat a piramis alján és tetején kőből faragták ki.

A templom egy régebbi, kisebb piramisra épült, amely csak 1930-ban derült ki a helyreállítási munkálatok során. A belső piramis, az úgynevezett Vörös Jaguár-templom rejtette magában a főpapi „Jaguár-trónt”. A templom vallási, csillagászati és uralkodói célokat szolgált: a templom kilenc terasza a maja hitvilágban a halál kilenc bugyrát szimbolizálta, a külső piramis a 365 napból álló évet,  a kisebb piramis szerkezete pedig a holdnaptárat jelenítette meg.

A Harcosok temploma lépcsős piramistemplom, tetején két cellára osztott kőboltozatos szentéllyel és egy érdekes szoborral.  A chacmool-t ábrázoló szobor különös istenalakot ábrázol, akit gyakran felhúzott lábakkal, könyökükre támaszkodva, hátán fekve ábrázoltak. A hasán vagy edény vagy egy faragott mélyedés volt, ahová az áldozati tárgyakat, adományokat lehetett letenni. A templom körül helyezkedik el a gyülekezési csarnokok. Az épület a harcosélet szépségének állít emléket.

A Főpapok temploma lépcsős szerkezetű piramistemplom, gyakorlatilag az El Castillo kicsinyített mása. A belsejéből induló lépcsősor 42 méter mély sírkamrába vezet. Nevét a feltáráskor itt talált gazdag temetkezési leletanyagról kapta. A tolték építészet egyik legépebben megmaradt épülete az apácakolostor, amelyben sok szobor látható. Állami, közigazgatási épület szerepét is betöltötte.

A Csiga nevet viseli egy négyszögletes platón álló hengeres épület, a gömbkupolához felvezető csigalépcsővel, amely egy obszervatórium volt. A háromszintes épület csillagmegfigyelő helyiségének ajtajai és ablakai úgy helyezkedtek el, hogy a Holdra, a Vénuszra kiváló kilátást nyújt, a naplementét is beleértve. A Csiga sarkainál hatalmas, vízzel teli kőedényeket helyeztek el. A víz felszínén visszatükröződő csillagképeket megfigyelve pontosították összetett, de rendkívül pontos naptár-rendszerüket.

chicten4
Observatorium
chichen_itza-1
yucatan
chintzen5

Hozzászólások

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

Azért használunk HTTP-sütiket (cookie) oldalainkon, hogy a legjobb felhasználói élményt tudjuk Neked nyújtani. Ha folytatod a weboldal használatát, anélkül, hogy letiltanád a böngésződben a sütik használatát vagy a "Rendben" gombra kattintasz, beleegyezel a sütik használatába.

Bezár