A római Colosseum

i.e. 72 és 80 között, Vespasianus császár uralkodása alatt építették a római Colusseumot, mely annak idején több, mint 50000 ember befogadására készült. Fia, Titus avatta fel hatalmas ünnepség keretében. Az épületet gladiátor- és állatviadalok színhelyéül szolgált. A ma egyik legnépszerűbb római látványosság sok turistát vonz.

Az amfiteátrum ókori római találmány, mely a görög félkör alaprajzú színházakra hasonlít, két ilyen színház összeillesztése esetén megkapjuk ezt az ellipszis formát. Az aréna körül pedig több emeletnyi magasságban húzódnak körkörösen az ülőhelysorok. A Colosseum 4 szintes , az emeleteket a boltíves árkádsorokon eltérő oszloprenddel jelölték: a földszintet dór, az első szintet ión, a harmadikat korinthoszi oszlopok díszítik. A legfelső szintet – amelynek ma már csak az északi részét tekinthetjük meg – korinthoszi falpillérek tagolták, ezek 80 részre osztották a körfalat, és minden másodikon ablak tátongott. A legfelső emeleten elhelyezett konzolok és talpkövek azokat a hatalmas rudakat tartották, melyek segítségével az amphitheatrum arénáját ponyvával fedték be. Ezzel védték a közönséget a naptól és esőtől. Több, mint 80 bejárata van, az üléssorokat lejárók és sétálófolyosók tagolják. Az építészek olyan járatok és felvonók rendszerét alakították ki, amelyek lehetővé tették a vadállatok színpadra juttatását közvetlenül a ketrecükből. A keresztényeket oroszlánok elé vetették, a gladiátorok egymás ellen vívtak élet-halálharcot, és számos ünnepi rendezvény helyszínéül szolgált az épület.

Az aréna alatt két szinten számos kamra és földalatti járat van, itt tartották a gladiátorokat és az állatokat, mielőtt a porondra vitték volna őket. Az állatokat és a díszletet 80 függőleges aknán keresztül közvetlenül az arénába tudták juttatni.

A nézőket rang és nem szerint szigorúan elkülönítették egymástól. A legalsó szinten külön páholya volt a császárnak és a Vesta szüzeknek. Mellettük széles emelvényen foglaltak helyet a szenátorok és a papság. Fölöttük ültek a gazdag patríciusok, majd felettük állva tombolt a közönséges római plebejus. Legfelső szintjén pedig a nők, a rabszolgák és a szegények.

A Colosseum épülete 188 m hosszú és 156 m széles és 48,5 m magas. Mészkőből, tufából és téglából készítették bonyolult szerkezetét és sok márványt is felhasználtak.  Eredetileg Amphiteatrum Flavium volt a neve, később azonban a Nero császárt ábrázoló Colossus szoborról kapta a ma is viselt Colosseum nevet.

A nyugati kijáratot a Halál Kapujának hívták, mert itt szállították el a halott gladiátorokat. Külön kapukon távoztak a győztesek és a kegyelemben részesült vesztesek.

A Colosseum belsejében az eredeti ülések és a padlózat nagy része i.sz. 217-ben, egy hatalmas tűzvészben megsemmisült, és a természeti csapásoknak kitett épület déli része 1320-ra teljesen leomlott, köveit más, újabb épületek építésére elhordták.

2010 júliusától már a föld alatti része is bejárható.

Az amfiteátrumot 1980-ban jegyezték be az UNESCO Világörökségi listájára.

coloss-4
colosseum-1
coloss-5
coloss-3
coloss-6
coloss-7

Hozzászólások

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

Azért használunk HTTP-sütiket (cookie) oldalainkon, hogy a legjobb felhasználói élményt tudjuk Neked nyújtani. Ha folytatod a weboldal használatát, anélkül, hogy letiltanád a böngésződben a sütik használatát vagy a "Rendben" gombra kattintasz, beleegyezel a sütik használatába.

Bezár