Az alpesi csoda májusban itthon is látható – Jeli Arborétum

Kám község határában feküdt a középkorban elpusztult település, a regényes és vadregényes Jeli. Ezt a területet Arborétum kialakítására 1922-ben kiszemelte gróf Ambrózy-Migazzi István, a kor egyik legnagyobbjának tartott botanikusa. A hely kiválasztásakor figyelembe vette a talajszerkezeten kívül a szubalpin és a mediterrán hatás együttes jelenlétét, amely esetenként az örökzöld lomblevelűek túlélésének előfeltétele. Felismerte az elhagyott birkalegelő geológiai és klimatikus előnyeit, domborzati sajátosságait és előnyére fordította az itt fellelhető adottságokat. A kert harmóniája éles tükre a kertépítő lelkületének és szándékának, és a rendelkezésére álló bőséges növényanyag fantasztikus kompozíciók kialakítását tette lehetővé, melynek alapjait a Migazzi Antónia grófnővel 1892-ben kötött házasságának nászútján, a kanári-szigeteken gyűjtött különleges délszaki növények magjai adták. A párás, szűrt napfényű környezet kialakításához számos fenyőfélét, madárbirset, tuját, tiszafát, buxszust, babérmeggyet, és borbolyaféléket ültetett el. A sétautakat páfrányokkal, nárciszokkal, liliomokkal szegélyezte. Az így kialakított egyedi mikroklíma már alkalmas volt a rododendronok telepítésére. 10 év gondos munkája káprázatos 5 hektárnyi színkavalkádot eredményezett, de sajnálatosan Ambrózy-Migazzi István korai halálával a kert fejlesztése is befejeződött.

A második világháború alatt és az azt követő zavaros időkben az arborétumot nem gondozták.  A telepített növényeket a honos akácos, borókás, seprűzanótos, nyíres foltok a teljes megsemmisüléssel fenyegették. 1953-ban a kertet védetté nyilvánították a Hét-forrás környékével egyetemben, de sajnálatosan addigra jelentősen megcsappant az eredetileg kialakított speciális növényvilág. A hatvanas években az eredeti állapotok visszaállítása és új, kísérleti célú betelepítések is gazdagították a csodakert növényvilágát. Tájkörzeteket alakítottak ki, amelyek bemutatják Kína, Japán, Amerika, a Kaukázus és a Balkán erdőtársulásait és a Kaponyás-patak mentén tavakat építettek a kellően párás levegő biztosítására és hangarózsa, babérrózsa fajták szélesítik a rododendronok változatosságát. A fák választékát kínai mamutfenyő, az óriástuja, a japánciprus, a kaukázusi jegenyefenyő-fajták bővítik.

A botanikusok komoly erőfeszítéseket tettek a Jeli Arborétum fejlesztéséért: a ma már 107 hektáros területen napjainkban 50 fölé emelkedett a fenyőfélék fajtája, 39 különböző nyírfa-fajta mellett számos lombos, örökzöld és lombhullató fa és cserje sorakozik összhangban ezen a vidéken az idelátogatók romantikus harmóniáját megteremtve. Persze itt nem merül ki a kert növényvilága: lágyszárú, hagymás, gumós és gyöktörzses növények sorakoznak a sétautak szegélyeit kialakítva. A Vasi Hegyhát csodáját leginkább a májusi-júniusi rododendron virágzás teszi népszerűvé, ilyenkor pompás színkavalkádba öltöznek a több, mint 300 fajta és 1000-ret is meghaladó egyedszámú azálea, havas szépe bokrok, káprázatos illatot áraszt.  A legszebb időszak, amikor a lombhullató, korán virágzó azáleák egyszerre nyílnak az örökzöld, hatalmas virágzatot alkotó rododendronok egyedülálló gyűjteményével, májusban.

jeli_arb
azalea-1
jeli-1
jeli-2

Hozzászólások

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

Azért használunk HTTP-sütiket (cookie) oldalainkon, hogy a legjobb felhasználói élményt tudjuk Neked nyújtani. Ha folytatod a weboldal használatát, anélkül, hogy letiltanád a böngésződben a sütik használatát vagy a "Rendben" gombra kattintasz, beleegyezel a sütik használatába.

Bezár