Konáraki naptemplom

A Konáraki naptemplomot, vagy más néven Szúrja-templomot a Ganga-dinasztiából származó I. Naraszimha Déva király építtette 1238 és 1264 között Indiában, az Orisza állambeli Bhuvanesvartól 60 kilométerre, a tengerparton. A király Szúrjának, a hindu napistennek szentelte a Fekete pagodaként is ismertté vált templomkomplexumot, amely három egységből áll: egyik a főtemplom épületegyüttese, vagyis a hívek szentélye a vele egybeépült belső szentéllyel és a külön álló tánctemplommal; a második a feltehetően korábban épült Visnu-templom; és végül a Majádévinek (Szúrja egyik feleségének) szentelt templom. Ezeket más épületek, például az adakozások csarnoka, a bhogmandapa, illetve medencék egészítették ki. A komplexumot 1238 és 1264 között, egy 264×165 méteres területre építette, melynek talaja homokos volt, így a talapzatnál laterit tömböket, a templom falainál pedig kondalitet használtak. Ez utóbbi nem bírja az időjárás viszontagságait és idővel meggyengül, ez az egyik fő oka a templom folyamatos állagromlásának.

A főtemplom tizenkét pár keréken gördülő, hét ló vontatta szimbolikus szekeret formáz, melyet Szúrja hajt. Jellemzően az indiai művészetre, a komplexum minden eleme teljes felületén díszített, visszatükröződik benne az indiai nép hitvilága és  mindennapjai. Építésekor a templom a nágara (városi) templomépítészeti stílus csúcspontját képviselte, de mára a komplexum sajnos romos állapotban van.

A templom északi és déli oldalán összesen 24 faragott kerék található, melyek mindegyike 3 méter átmérőjű és több értelmezése is ismert, egyik szerint napórák, másik szerint az állatövi csillagegyekre utal. is. Ezt a napszekeret hét ló húzza, melyekről úgy tartják, hogy a hét napjait szimbolizálják. Ugyanakkor a templomot számos szépen kidolgozott domborművel díszítették, melyek állatokat, lombkoronákat, táncosokat, zenészeket és erotikus jeleneteket ábrázolnak a hindu templomokra jellemző ikonográfiák mellett.

Számos helyi elbeszélés kering a konarki naptemplom körül. Az egyik népszerű mesét a helybéliek beszélik el a templomról: szerintük hatalmas erőtér veszi körbe a templomot, amely a tornyába beépített mágnespárból sugárzik. A mágnesekről az a szóbeszéd járja, hogy a levegőbe tudta emelni a királyi trónt és gyakran okozott hajótörést a partok mentén. Az egyik történetben úgy határoztak, hogy a torony kupoláját eltávolítják és lerombolják azért, hogy minden további hajótörést elkerülhessenek.

A templomot elhagyták, betemette a homok, és csak a XX. század fordulóján ásták ki a templom megmaradt részeit, majd ezután restaurálták a brit archeológusok és egy múzeumot is nyitottak. Jelenleg a konarki naptemplom az UNESCO Világörökség része. Az egykor monumentális épületből mára csak a talapzat és a dzsagamóhana maradt fenn. A templom eredeti megjelenését egy pálmalevél kéziratban megőrzött rajzból ismerjük. A templom fő funkciója a Napisten születésnapjának megünneplése volt, a mindennapi ritusok, a havi ceremóniák,  nap-éj egyenlőségek és a napfogyatkozásokkal kapcsolatos rendezvények helyszíne volt.

konark_2
konark_3
konark_4
konark_1

Hozzászólások

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

Azért használunk HTTP-sütiket (cookie) oldalainkon, hogy a legjobb felhasználói élményt tudjuk Neked nyújtani. Ha folytatod a weboldal használatát, anélkül, hogy letiltanád a böngésződben a sütik használatát vagy a "Rendben" gombra kattintasz, beleegyezel a sütik használatába.

Bezár