Neuschwanstein kastély, Németország

Az osztrák határ közelében a németországi Füssen városa mellett, egy sziklaszirten áll a Walt Disneyt is megihlető Neuschwanstein kastély. A világ egyik legismertebb kastélyának építtetője II. Lajos király volt. Az uralkodó különc álmodozó volt, gyűlölte a politikát, rajongott Wagner zenéjéért, a Napkirályért és rendelkezett azzal a pénzzel és hatalommal, hogy valóra válthassa álomvilágát. Miniszterei azonban megelégelték a kastélyok miatti esztelen költekezését, aminek következtében rengeteg adósságot halmozott fel. Őrültnek nyilvánították és 1886 júniusában Berg kastélyába szállították, majd néhány nap múlva holtan találták orvosával a tó partján. Hogy halálát pontosan mi okozta máig tisztázatlan.

A kastély építését 1869-ben kezdték, de csak 1886-ban készült el, akkor is csak részben. II. Lajos mindössze néhány napig élvezhette művét.  A várkastély fő kapujához meredek, szűk út vezet, a külső falak tornyaiba csigalépcsőkön lehet feljutni. A kastély egy kapuházból, egy, az előkelő hölgyek részére épített lakórészből, a király lakhelyéből, és a két toronnyal szegélyezett fellegvárból áll. A kastély külseje és belső berendezése tökéletes összhangban van.

Neuschwansteint a „kőből épült álmot” nem építész, hanem egy színházi díszlettervező, Christian Jank tervezte, ami sokat elárul a királyról, de a kivitelezésben természetesen építészek is részt vettek.

trónterem két emelet magas, padlóját 2 millió mozaikokból készült kép díszíti, mennyezetéről aranyozott csillár lóg, de a terem ma is üres, hiszen a trón sosem készült el, ami fölött a próféták és maga Jézus foglaltak volna helyet. A terem erkélyéről fenséges kilátás nyílik a király apjának egykori lakhelyére. Az egyik legszebb helyiség a királyi hálóterem, a faragásokkal díszített ágy elkészítése hosszú évekbe tellett. A hálóteremből 2 rejtekajtó is nyílik, az egyik egy kis kápolnába, a másik egy öltözőszobába vezet. A várba egy barlangrendszert is terveztek, de ennek csak egy része valósult meg. Az egész kastélyon végigvonuló hattyúmotívum Lohengrinre, a hattyúlovagra utal, akárcsak a kastély neve (Neuschwanstein = újhattyúkő).

Lajos a modern találmányok patrónusa volt, a legmodernebb technikát használta fel a kastély építésénél. Az ő kastélyai voltak az elsők, melyek elektromosságot és más, kényelmet szolgáló találmányt használtak, például a liftet. A kastély konyhája még most is modernnek számít, egykor a tűzhelyekből távozó forró levegőt a többi helyiség fűtésére használták fel. Az ételek szállítása ételliften történt. A hattyú alakú csapokból hideg és meleg víz is folyt és vízöblítéses árnyékszéket használtak. A kastély egyes termeit és berendezését Richard Wagner operáinak szereplőivel díszítették.

A közeli 45 m magas vízesés felett, két sziklafal között ível át a Mária-híd (Marienbrücke), innen tekintve a kastély teljes pompájában látható. Abban az időben a 93 m magasban ívelő híd Lajos anyjáról, a bajor királynőről kapta nevét, és technológiai mesterműnek számított, melyet a királyi család megbízásából 1866-ban építettek. Bár II.Lajos kívánsága az volt, hogy soha senki ne tehesse be a lábát a kastélyba, de halála után már 6 héttel megnyitották a nép előtt, azóta pedig Németország egyik legnagyobb turistalátványossága, évi közel 1,3 millió látogatójával.

neuschwanstein-3
neuschwanstein-2
neuschwanstein-1
interior-1
neuschwanstein-5
neuschwanstein-7
neuschwanstein-4

Hozzászólások

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

Azért használunk HTTP-sütiket (cookie) oldalainkon, hogy a legjobb felhasználói élményt tudjuk Neked nyújtani. Ha folytatod a weboldal használatát, anélkül, hogy letiltanád a böngésződben a sütik használatát vagy a "Rendben" gombra kattintasz, beleegyezel a sütik használatába.

Bezár