Szeged

Szegeden hemzsegnek a látnivalók, ezért nehéz mindenre kitérni, de talán a legérdekesebbeket most sikerül összefoglalni. Kezdjük mindjárt talán az egyik legnagyobb hazai büszkeséggel, a szegedi Magyarok Nagyasszonya-székesegyházzal. Még két elnevezése is közismert: fogadalmi templom vagy szegedi dóm. A Szeged-Csanádi egyházmegye főtemploma és Magyarország egyik legnagyobb bazilikája. 1913 és 1930 között épült Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján neoromán stílusban.

A Fogadalmi-Templom büszkélkedhet az ország második legnagyobb harangjával, a Szent Gellért haranggal, melynek súlya 86 mázsa (8537kg) – a legnagyobb harang Budapesten a Szent István Bazilikában található. A templom szentélyében a hímzett szűrbe, szegedi papucsba öltöztetett Madonna remekmívű mozaikképe, az oltártól balra látható. Ez a remekmű az 1900-as párizsi világkiállításon Grand Prix díjat kapott: “Krisztus a keresztfán”. A dóm orgonája Európa legnagyobbjai közé tartozik: 5 manuálos (vagyis 5 billentyűzete van) és 9040 sípos. A dóm helyén állt Szent-Demeter-templom egyetlen maradványát, a XIII. században épült Szent Dömötör Tornyot is itt csodálhatjuk meg.

Érdemes még a Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeumot is meglátogatni, melynek nyitva tartása elég különös: keddtől szombatig 15-től 18 óráig és a csoportoknak előre kell jelezniük, mikor érkeznek. Viszont a szolgáltatás nagyon is megéri a pénzét. Minden látogató szalámi kóstolót kap, szegedi paprika termékmintát, illetve egy képeslapot. Tárlatvezetés nincsen, de egy 11 nyelven elérhető, írásos leírást kapunk, melyet a hivatalos honlapról is letölthetünk (a magyar változat linkje: http://www.pickmuzeum.hu/guide/guide-hu.pdf). Ez a program nagyjából 1 órát vesz igénybe, ahova szobatiszta kutyánkat is magunkkal vihetjük (póráz és szájkosár kötelező, akkor is ha „nem harap”).

A szegedi városkép egyik meghatározó épülete a Móra Ferenc Múzeum. A város szívében, a Tisza-part és a Belvárosi híd találkozásánál találhatjuk meg. Ez az épület a régió kiemelkedő kulturális központja is. A Városi Múzeumot és Könyvtárat 1883-ban alapították, abból a könyvtárból, melyet Somogyi Károly adományozott a városnak. A ma is látható épület később, 1896-ban készült el, melyet Közművelődési Palotának neveztek. 1950-ben a könyvtár és a múzeum szétválásával nevezték el a múzeumot Móra Ferenc Múzeumnak. 1984-ben a könyvtár a Dóm térre költözött és ezzel végleg elvált a múzeumtól. A múzeum több mint 1,2 millió műtárgyat foglal magába. Ezzel az ország egyik legnagyobb megyei hatókörű városi múzeuma. Becses értékei közt szerepel többek között Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményének szén- és színvázlata, Vágó Pál festménye az 1879-es szegedi nagy árvízről, Giorgio Vasari Angyali üdvözlet című remekműve, valamint a nagyszéksósi aranykincslelet is. További információ a honlapjukon található: http://moramuzeum.hu.

Hazánk legrégebbi vasbeton víztornya is szegeden található, a Szent István téren. 1904-ben építették, melyet a helyiek „Öreg Hölgy”-nek becéznek. 2003 márciusában egyedi ipartörténeti műemléki védettséget kapott az 1000 köbméteres 54,9 méter magas víztorony, melyet Zielinszky Szilárd tervei szerint építettek. A több mint 100 éves üzemelése alatt, a háborúban sem károsodott és lényegi változtatáson nem esett át – kivéve az 1959-60-as homlokzat felújítást. Végül 2005-ben kellett a korrózió miatti rekonstrukciós munkákat elkezdeni, melyet 2006-ban fejeztek be. Így ma is csodálatos pompában csodálhatjuk meg az épületet.

Véletlenül se hagyjuk ki a Szegedi Nemzeti Színházat, ha már a városban járunk. Az 1879-es nagy szegedi árvíz után a várost elég gyorsan rendbe hozták. A lebontott vár helyén a Bástya, a Vörösmarty, a Deák Ferenc és a Wesselényi utca által határolt telket jelölték ki a színház számára. A színházat 1883. október 14-én maga Ferenc József osztrák császár nyitott meg. Sajnos 1885. április 22-én leégett, de 1886-ban helyreállították. A színházat az a Fellner & Helmer cég tervezte eredetileg és a leégés után is, mely számos más színházat is tervezett Európa-szerte és hazánkban is (például a régi Nemzeti Színházat, a pesti Vígszínházat és a Pozsonyi Színházat). Az 1886-os megnyitástól számítva éppen 100 évvel később a felújított, rekonstruált színházat adták át a nagyközönségnek 1986. október 4-én. A Szegedi Nemzeti Színház azóta is újra régi pompájában ragyogva, s a modern igényekhez is igazodva szolgálja a színházszerető közönséget.

A Gróf-palota névadója az építtető Gróf Árpád Márton, mely 1912-13 között épült mindössze 13 hónap alatt. A belváros legnagyobb önálló szecessziós stílusú épülete, mely szinte változtatások nélkül maradt fenn. Eredeti funkcióját tekintve a magas fizetésű városi tisztviselők otthona volt. 2006-ban védett épületé nyilvánították, melyet 2013-ban hoztak helyre. Az épület kívülről és belülről is gyönyörű, ékesen díszített.

Az 1900-as évek elején épült Szegedi Zsinagóga is fontos látnivaló. A monumentális 48,5 méter magas épületen a mór-szecessziós stíluson kívül bizánci hatást mutat a barokkos megjelenésű kupola csegelyekkel történt beillesztése. Belül az orgona feletti bordás kiképzés a gótikát, a karzattartó oszlopok a román stílust példázzák. A zsinagóga legszebb része a kupolabelső, amely a világot szimbolizálja. A négy márványoszlop feletti négy héber szó: a tóra, a tanulás és a jótékonyság gyakorlását jelenti, ami a zsidó vallás tanítása szerint az erkölcsi világot meghatározó tényezők. A kupoladob 24 oszlopa a nap 24 óráját, fölötte kék alapon a csipkebokor virágai a hitet jelképezik. A végtelen tér élménye fogalmazódik meg a kupola növényzetét jelző zöldes-barna díszítő sorától egyre sötétedő csillagos kék és üvegburkolatában. Középütt a csillagos ég, a Dávid csillaggal, körülötte a nap kivilágítható sugarai koronázzák meg az égboltot. Az üvegkupola és valamennyi ólomüveg ablak Roth Miksa alkotása.

Ha kedveljük a természetet, akkor a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje lesz a számunkra kedves hely. Ez az ország egyik legnagyobb botanikus kertje, ahol 5120 növényfaj található, ebből kb. 1800 trópusi növényfaj. 440 kaktusz, 470 egyéb pozsgás növény. Közép-Európában egyedülálló módon csak a szegedi Füvészkertben látható az indiai lótusz. Már a növény is lenyűgöző és különleges látványt nyújt, pláne, hogy virágzáskor 1200 négyzetméternyi tófelületet borít be rózsaszín virágaival. Különlegességünkre építettük nyár végi programunkat, a Lótusz napokat, mely mára több ezer látogatót csábít az ország minden területéről kertünkbe.

És ha már természet, akkor ne hagyjuk ki a Szegedi Vadasparkot se! Ez hazánk egyik legfiatalabb állatkertje, és a legnagyobb területű is. Elsősorban veszélyeztetett fajok tartására szakosodott, különösen kiemelkedő a park dél-amerikai állatokat bemutató része. Az állatgyűjtemény mennyiségre közepesnek mondható, de a közkedvelt állatok mellett leginkább a nemzetközi fajmegmentésre koncentrálnak. Az állatkert egyben regionális természetvédelmi mentőközpontokként is működik. Nagy számban fogadnak megsérült vadállatokat, elárvult kölyköket, fiókákat, vagy éppen engedély nélkül szállított, tartott, majd a hatóságok által elkobzott állatokat. A Vadaspark mindössze 2-2,5 kilométerre található Szeged belvárosától, ahonnan könnyen megközelíthető tömegközlekedési eszközökön is. Azt még a szegediek közül sem mindenki tudja, hogy a Vadaspark egész évben, még télen is nyitva tart, igaz rövidebb ideig. A munkaszüneti és ünnepnapok sem kivételek, sőt, ilyenkor szoktak a legtöbben idelátogatni.

szeged2
szeged1
szeged5
szeged7
szeged6
szeged3
szeged4
szeged8

Hozzászólások

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

Azért használunk HTTP-sütiket (cookie) oldalainkon, hogy a legjobb felhasználói élményt tudjuk Neked nyújtani. Ha folytatod a weboldal használatát, anélkül, hogy letiltanád a böngésződben a sütik használatát vagy a "Rendben" gombra kattintasz, beleegyezel a sütik használatába.

Bezár