Pálvölgyi-Mátyáshegyi-barlangrendszer, az ország legnagyobbja


A Pál-völgyi-barlangrendszer Magyarország leghosszabb barlangja, mely fokozottan védett. Egyik része, a Pál-völgyi-barlang idegenforgalmi célokra kiépített része szabadon látogatható vezetővel, mintegy 500 méter hosszon.

A Szépvölgyi út mentén létesített kőbányából nyíló barlangok már 1902-ben felkeltették az arra járó turisták figyelmét. Azonban a barlangok néhány méteres járható szakasz után sorra beszűkültek. A lelkes kutatók folytatták munkájukat, és helyenként robbantás segítségével felfedezték a barlang körülbelül egy kilométer hosszú szakaszát. A barlangot a kutatások és a barlangrendszer feltérképezése után  ellátták lépcsőkkel, korlátokkal, áthidalásokkal. Az így járhatóvá tett szakaszt 1919-től a nagyközönség szakavatott vezetők kíséretében, karbidlámpák fényénél tekinthette meg. 1927-ben Magyarországon tartották az Első Nemzetközi Barlangkutató Kongresszust. Erre az alkalomra villanyvilágítással látták el a látogatható barlangszakaszt, biztonságosabbá, kényelmesebbé téve a barlang megtekintését.

A második világháború során óvóhelynek használták a barlangot. Ez sajnos azzal járt, hogy a barlang berendezéseiben és képződményeiben sok kár keletkezett. A háború után némileg helyrehozták a károkat, de komolyabb felújításra csak 1973-ban került sor. 1989-ben Budapesten rendezték a 10. Nemzetközi Barlangtani Kongresszust. Ennek tiszteletére egy újabb szakasz és egy új kijárat került kiépítésre. Ezzel megteremtődött az útismétlés nélküli látogatás lehetősége, s egyben a barlang befogadóképessége is nőtt. A kiépített szakasz ezzel az utolsó bővítéssel elérte az 500 méteres hosszúságot.

Felsőbb szinten húzódó folyosók főként keskeny, magas hasadékok, mélyebb részeken a járatok szélesek, laposak, agyaggal feltöltöttek. Formakincsére gömbüstök; ásványkiválásaira kalcit (CaCO3), barit (BaSO4), ritkábban borsókövek jellemzőek. A budai barlangoktól eltérően cseppkövekben gazdag, függő- és állócseppkövek mellett cseppkőzászlók, görbecseppkövek és barlangi gyönggyel bélelt medencék is találhatók.

1980-ban újra megindult a Pál-völgyi-barlang feltáró kutatása, ami igen jelentős eredményekre vezetett. Ekkor egy barlangkutató csoportnak sikerült a huzat útját követve addig ismeretlen barlangrészekbe hatolni. Céltudatos és kitartó munkájuk eredményeképpen ezáltal a barlang ismert és felmért hossza már meghaladta a 19 kilométert. A Mátyás-hegyi-barlanggal való összeköttetést 2001-ben sikerült megtalálni. E felfedezések jelentősége nem csak abban rejlik, hogy ezáltal a Pálvölgyi–Mátyáshegyi-barlangrendszer Magyarország második leghosszabb barlangja lett, hanem az újonnan felfedezett járatokban talált képződmények igen nagy tudományos értékük révén hozzájárultak a barlangok keletkezésének jobb megismeréséhez.

Miután 2011 december 11-én megtalálták az összeköttetést a Pál-völgyi–Mátyás-hegyi és a Harcsaszájú–Hideg-lyuk barlangrendszerek között is, az így létrejött Pál-völgyi-barlangrendszer 28,6 kilométeres hosszúságával, megelőzve az addig leghosszabbnak ismert Baradla-Domica barlangrendszert, és Magyarország leghosszabb barlangjává lépett elő.

forrás: Wikipedia

 

palvolgyi1
palvolgyi5
palvolgyi2
palvolgyi4
palvolgyi3

Hozzászólások

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

Azért használunk HTTP-sütiket (cookie) oldalainkon, hogy a legjobb felhasználói élményt tudjuk Neked nyújtani. Ha folytatod a weboldal használatát, anélkül, hogy letiltanád a böngésződben a sütik használatát vagy a "Rendben" gombra kattintasz, beleegyezel a sütik használatába.

Bezár