Szemirámisz függőkertje – Irak

Egy brit történész szerint az ókori világ hét csodájának egyike (babiloni függőkert), Szemiramisz legendás függőkertje nem Babilonban, hanem északabbra, a 300 kilométerre levő Ninivében lehetett és a bibliai Szennahérib király uralkodása alatt épülhetett meg az i.e. 7. században. Szemiramisz függőkertjének pontos helye az antikvitás egyik legnagyobb rejtélye. A régészek eddig semmi nyomát nem találták, így az is felmerült, hogy csak a képzelet szülte a legenda szerint a II. Nabú-kudurri-uszur parancsára felépült kertet. Egy brit tudós azonban az ókori szövegek áttanulmányozása után azt állítja, hogy valóban létezett az ókori világ hét csodája közé választott függőkert, csakhogy azt nem Babilonban, hanem Ninivében kell keresni.

Sammu-ramat, görögül Szemiramisz (i. e. 9. sz. vége) egy mitikus asszír-babiloni királynő volt, III. Adad-nirári asszír király (i.e. 810-783) anyja. Sztéléje ismert Assurból, míg egy Nimrúdban (Kalhu) előkerült felirat szerint férje, V. Samsi-Adad (i.e. 823-811) halála után régensként gyakorolta a hatalmat. Sammu-ramatot említi Hérodotosz, Ktésziasz Knidiosz, Diodorosz és Iustinus is.

Diodórosz szerint Szemiramisz istennőnek született, aki feleségül ment egy asszír tiszthez, majd miután szépségével és nemes jellemével meghódította Ninosz király szívét, az elvette őt férjétől, és feleségévé tette. Ninosz halála után Szemiramisz kezébe került a hatalom, éveken keresztül irányította az országot, felépítette Babilónt, benne a függőkerttel, az ókori világ hét csodájának egyikével, és távoli országokban vezetett hódító hadjáratokat.

Stephanie Dalley oxfordi történész 18 évnyi kutatás után arra a következtetésre jutott, hogy a legendás függőkert valóban létezett; az általa ismert ókori szövegek azt sugallják, hogy a kertet nem a babilóniaiak, hanem az asszírok építették az időszámításunk előtti hetedik században, a bibliai Szennahérib király uralkodása alatt, de nem Babilonban, hanem 300 kilométerre északra, az észak-mezopotámiai (ma Irak) Ninive városában.

Maga a „függőkert” elnevezés valószínűleg a görög vagy latin terasz ill. balkon szavak félrefordításából ered. Beszámolók alapján következtethetünk a mesterséges, növényekkel befuttatott „hegy” kinézetére. Sztrabo görög filozófus és történész így ír róla: „A kert egymásra épülő árkádos teraszokból áll és szögletes pilléreken nyugszik. Építőanyaguk szárított tégla és aszfalt. A legfelső emelet lépcsőzetesen lejt, oldalában vízkiemelők működnek. A vizet az Eufráteszből emelik ki az erre a feladatra kijelölt emberek.”

Egy azonban biztos, mára semmi sem maradt a kertből, így másolatokat csodálhatunk, illetve a fantáziánkra bízhatjuk, hogy milyen is lehetett ez a kert…

babilonifuggokert_1
babilonifuggokert_3
babilonifuggokert_2
babilonifuggokert_4

Hozzászólások

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

Azért használunk HTTP-sütiket (cookie) oldalainkon, hogy a legjobb felhasználói élményt tudjuk Neked nyújtani. Ha folytatod a weboldal használatát, anélkül, hogy letiltanád a böngésződben a sütik használatát vagy a "Rendben" gombra kattintasz, beleegyezel a sütik használatába.

Bezár