Pharoszi világítótorony – az ókori világ csodája

A pharoszi világítótorony, mely sokáig a világ legmagasabb épülete volt a maga 115-135 méteres magasságával (pontosan nem tudni mekkora volt), Alexandriában épült (Egyiptom). Akkoriban Alexandriát a világ közepének tartották, és a hajózás az utazás és a kereskedelem fontos része volt. A Phárosz szigetének partjai a zátonyok miatt nagyon veszélyes volt, ezért Egyiptom akkori ura, Ptolemaiosz megépíttette Phárosz szigetére a világítótornyot. Ptolemaiosz, a dúsgazdag hadvezér, 8000 ezüst tálentumot ajánlott fel az épület megépítésére.

Végül Szosztratoszta bízták az épület elkészítését, akinek lelkére kötötték, hogy nevét ne írja fel az épületre – mégis megtette. A talpazaton az alábbi feliratot lehetett olvasni: „Szosztratosz, Dexiphanesz fia a Cnidiai, felajánlom ezt az alkotást a Hajózó Isteneknek és azoknak, akik behajózzák a tengereket.” Ugyanakkor egy cementréteggel vonta be a feliratot, így csak évtizedekkel később derült fény turpisságára, amikor lekopott ez a réteg a feliratról. Az épület befejezését már nem élhette meg, de fia, Ptolemaiosz befejezte a mávet. A világítótorony évszázadokon keresztül mutatta a helyes irányt a hajósoknak: éjszaka a tetején lobogó óriási tűz fényével, nappal pedig egy óriási tükör által visszavert napsugarakkal.

„Hatalmas kőtömbökből épült és három részre lehetett tagolni: az első a talapzat, egy négyzet alaprajzú emelet, amely 55,9 m magas volt, a belsejében egy hengerszerű üreggel. Ezt egyfajta „liftaknaként” használták, amelyben a tűzhöz szükséges anyagokat juttatták a torony tetejére. A középső egy nyolcszögalapú szint, mely majd 30 m magas volt. A harmadik szint pedig, amelynek alakja egy körhöz hasonlatos, 7 m magas volt, nagy tükrök voltak benne, amelyek tükröződését több mint 50 km-ről észre lehetett venni. Éjjel tűz jelezte a hajósoknak az utat.

A torony tetején egy szobor állt. A szobor kilétét illetőleg több vita is van a történészek között: egyesek szerint Poszeidónt, a tengerek istenét ábrázolta, mások szerint Zeuszt, a főistent.

A torony fontosságát az ókorban jelzi az is, hogy a képe szerepelt a római pénzérméken, ahogyan manapság is szokás a forgalomban levő bankjegyeket, érméket híres épületekkel, személyek arcképével díszíteni.” – Wikipédia

Abou-Haggag Al-Andaloussi arab utazó pontos leírása alapján tudjuk még ma is ezeket az adatokat. Mikor Egyiptom fővárosa Kairó lett, s Alexandria egyre inkább háttérbe szorult, már kevesen használták a kikötőjét is. A torony lassan elvesztette gyakorlati értékét. A tükör összetört, de már nem volt értelme, hogy megjavítsák. A strapabíró épület átvészelt két földrengést is, egyet 956-ban, egy másikat 1303-ban, majd húsz évvel később egy harmadik végleg ellehetetlenítette a használatát. Végül a megmaradt köveket felhasználva 1480-ban Qaitbay mameluk szultán erődöt építtetett a helyére. A torony maradványait Alexandria keleti kikötőjében találták meg a búvárok 1994-ben. A ma is létező gízai piramisokat kivéve a világítótorony pusztult el utolsóként az ókor hét csodája közül.

pharosz_1
pharosz_3
pharosz_2
pharosz_5
pharosz_4

Hozzászólások

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

Azért használunk HTTP-sütiket (cookie) oldalainkon, hogy a legjobb felhasználói élményt tudjuk Neked nyújtani. Ha folytatod a weboldal használatát, anélkül, hogy letiltanád a böngésződben a sütik használatát vagy a "Rendben" gombra kattintasz, beleegyezel a sütik használatába.

Bezár