Civita di Bagnoregio – Olaszország

Civita di Bagnotegio avagy „A haldokló város”, az olasz csizma közepén helyezkedik el. Az Etruszkok alapították több mint 2500 évvel ezelőtt. Itt született Szent Giovanni Fidanza Bonaventura, vagy Bagnoregiói Bonaventura himnuszköltő, teológiai író, a minorita rend fő elöljárója, albanói érsek, bíboros. Sajnos az az épület, melyben született már nem létezik, mert a ház lecsúszott a sziklákról, ugyanis a teljes város egy sziklára épült.

A várost figyelemre méltó helyzetben tartják a tőzeges vulkáni tufák fennsíkján, amely a Tiber folyó völgyére néz. A pusztítás állandó veszélye áll fenn, mivel a fennsík élei összeomlanak az erózió következtében, és az épületek összeomlanak, miközben az alatta lévő támaszok elhullanak. 2004-től tervezték, hogy megerősítsék a fennsíkot acél rudakkal, hogy megakadályozzák a további geológiai károkat. A város sok évszázadot átélt építészete is csodálatos. Civita di Bagnoregio változatlan állapotának nagy részét viszonylagos elszigeteltségének köszönheti. Képes volt ellenállni a modernség legtöbb behatolásának, valamint a két világháború által okozott pusztulásnak. A lakosság télen tíz nyáron 100 fő.

Jelenleg csak egy keskeny hídon érhetjük el a várost, amely a 100 legveszélyeztetettebb helyszínek egyike a világon. Ezt részben azzal érte el, hogy az erózió rombolja a várost, másrészt a szabályozatlan turizmus miatt került veszélyes helyzetbe. Éppen ezért sose feledjük, hogy bár turistáskodni jó, de mindig figyeljünk a környezetünkre, ne romboljuk, hátha más is szeretné még látni.

A fő piactér a város büszkesége, ahonnan fesztiválok és felvonulások is indulnak, melyek a város múltját tisztelik – ezeken a rendezvényeken részt vehetünk látogatóként. Például nyáron vad szamárversenyt rendeznek. A városban semmit sem hagynak az enyészetnek. Az egyik étteremben találhatunk egy 1500 éves olívaolaj prést, melyet szamarak forgattak egészen az 1960-as évekig. Most ez a szerkezet az étterem középpontja, ahol bruschettát kínálnak a turistáknak. Nyílt tűzön pörkölik a kenyeret, a legfinomabb olajjal és fokhagymával ízesítik, paradicsommal díszítik.

A hűvöskés estéket a templom lépcsőjén töltik az emberek. Kiülnek beszélgetni, miközben a gyermekek a lámpások fényében játszanak a téren. Arra számíthatunk, ha beszélgetni szeretnénk, akkor olaszul is kell tudni. Bár az angollal is el lehet bajlódni, erre felé leginkább az anyanyelvükön beszélnek az emberek.

civita1
civita4
civita2
civita3
civita5

Hozzászólások

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

Azért használunk HTTP-sütiket (cookie) oldalainkon, hogy a legjobb felhasználói élményt tudjuk Neked nyújtani. Ha folytatod a weboldal használatát, anélkül, hogy letiltanád a böngésződben a sütik használatát vagy a "Rendben" gombra kattintasz, beleegyezel a sütik használatába.

Bezár