Japán kardok magyarul

Ha Japán kard (katana), akkor Kincsesbánya, hiszen egy elismert kardkészítő éppen egy magyar ember! A japán kardokról nagyon sok legenda él a mai napig. Ezek közül a legtöbb valóban csak legenda – mindazonáltal a katana valóban egy nagyon jó minőségű kard. A japán kard a harcos lelkét jelképezte, ily módon tisztelték és ápolták hosszú élettartamán keresztül. A kardokat tulajdonosuk egész életükön át viselték.

Az első nem fém kardok ie. 6000-5000 illetve ie. 3000-2000 származnak. Az első fémből készült pengék pedig ie. 2000-1500 jelentek meg. A korai kardok egyenesek voltak. Hajlított pengéket csak később terveztek. A legenda szerint kru. 700 körül élt Amakumi, a kardkovács mester, aki felfigyelt arra, mennyi kard törik a viadalok során. A mester új kardformával kezdett kísérletezni, és megalkotta az ívesen hajló fegyvert. Tökéletesedett a kovácsolási technika, edzési eljárás is. A legjobb minőségű kardokat a Kamakura-időszak (1185- 1333) alatt készítettek. Ez az időszak megfelelő volt a kardok tesztelésére, és a technológia fejlesztésére.

A kardkovácsok nagyon megbecsült tagjai a Japán társadalomnak. Mind a mai napig élő nemzeti kincsnek tekintik őket. A kardkészítés különleges lelki állapotot kíván. Ezért a munkát böjt, meditáció, testi-lelki megtisztulás előzi meg. A kovácsok mellett dolgoznak még fényezők, tok­ és markolatkészítők. És a legkülönösebb, hogy Magyarországon is él egy igazi japán kard kovácsmester, méghozzá Kincsesbányán. A kovácsmester háza kívülről egy átlagos portának tűnik, az udvara azonban egy valódi japánkertet rejt. Az ide látogatók nem csak a lakók vendégszeretetét élvezhetik, de a kiállító terem falain díszelgő, tradicionális eljárással készült japán kardokat és késeket is megcsodálhatják. Mindegyiknek megvan a maga története, hiszen ezeket a katanákat, wakizashikat és tantókat nem gépekkel gyártják; a sok különleges harci eszköz egytől-egyig Kovács András kitartó kétkezi munkájának eredménye.

András több mint húsz éve foglalkozik szamurájkardok készítésével és több száz éves darabok restaurálásával. A családi otthon egyik zugából kialakított műhelyben hónapokon keresztül tökéletesítget egy-egy kardot. Amikor pedig a kemény munka mellett egy kis feltöltődésre vágyik, nem kell messzire elvonulnia, hogy kipihenje magát; szabadidejét saját tervezésű japánkertjének gondozásával és csinosítgatásával tölti.

András dédnagyapja kovácsmester folt egy grófi családban, így tőle tanulhatta meg András apja is ezt a mesterséget. András pedig az apjától tanulta a kovácsolás, és acélkészítés csínját-bínját. Végül 1999-ben készítette el az első tökéletes szamurájkardját. Bevallása szerint azért is nagy kihívás kardot kovácsolni, mert ha az ember nem figyel oda, bizonyos fázisoknál olyan hibát ejthet, amit nem lehet kijavítani, vagyis könnyű selejtet gyártani. Ha kovácsolás közben kiderül egy pengéről, hogy hibás, akkor évek is eltelnek, míg a kard készítője előveszi, összetöri, és újból felhasználja.

kovacsandras1
kovacsandras3
kovacsandras2
kovacsandras5
kovacsandras4

Hozzászólások

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

Azért használunk HTTP-sütiket (cookie) oldalainkon, hogy a legjobb felhasználói élményt tudjuk Neked nyújtani. Ha folytatod a weboldal használatát, anélkül, hogy letiltanád a böngésződben a sütik használatát vagy a "Rendben" gombra kattintasz, beleegyezel a sütik használatába.

Bezár