Húsvét szigetek – Chile

A Húsvét szigetek Polinézia része, de politikailag Chile tartománya. „Nevét Jakob Roggeveen holland tengerészkapitánytól kapta, aki 1722-ben húsvét vasárnapján fedezte fel. A Húsvét-sziget főleg a mintegy 900 fennmaradt monumentális kőszobor (rapanui nyelven moai) révén híres. A sziget területének 40%-a a Rapa Nui Nemzeti Parkhoz tartozik, ami a világörökség része.” – Wikipédia

A vulkanikus kőzetből kivájt, legendás szobrokat, az úgynevezett moaikat, a 12. és a 16. század között készítették a polinéziai őslakosok. Nem tudni biztosan, hogy milyen célt szolgáltak, de a kutatók úgy vélik, az ősök képmásai lehettek. Minden alkalommal, mikor a törzs egy fontos tagja meghalt, egy újabb szobrot emeltek a sziget lakói. A 887 monolit mind a parton, vagy a parthoz közel áll, a szigetet őrizve. A legnagyobb, „Paro” nevű fej tíz méternél is magasabb, és nyolcvan tonnát nyom.

„Polinéziából érkezett lakói az i. sz. első évezred első felében telepedtek le a szigeten és az évszázadok során jelentős kultúrát hoztak létre. A minden más lakható helytől távoli szigeten azonban az adott természeti erőforrásokhoz képest túlnépesedés alakult ki, ami, elsősorban az erdők kiirtása révén, végül ökológiai és civilizációs katasztrófát okozott. Az európai felfedezők megérkezésekor a lakosság már mindössze két-háromezer főre csökkent az egy évszázaddal korábbra valószínűsíthető 15 000 körüli létszámról.” – Wikipédia

A bennszülöttek lakhatását a sziget egyetlen településére, Hanga Roa körzetére korlátozták a 20. században. 1966-ben ugyan megnyitották a szigetet az őslakos előtt, és egyúttal megadták nekik a chilei állampolgárságot is. A sok huzavona után 1989-ben az egész szigetet történelmi helynek nyilvánították. 2007-ben pedig megkapta a különleges terület státuszát.

„A 2002-es népszámlálás alapján a lakosság lélekszáma 3791 fő volt. Közülük 60% vallotta magát rapanui őslakosnak, 39% vegyes európai-amerikai indián leszármazottnak és 1% amerikai indiánnak, Chiléből. A népsűrűség 23 fő/km² volt.” – Wikipédia

A lakosság túlnyomó része számára ma már a turizmus a megélhetés forrása. A nagy világnyelveken mind lehet idegenvezetőt fogadni, a szigetet terepjárókkal vagy – könnyen és olcsón bérelhető – hátaslovon járhatják be vendégek, de gyakorlottabb túrázók számára az összes látványosság elérhető gyalog is, bár a vulkanikus terep nehéz, és az ivóvizet is magukkal kell vinniük. A szigetről a régészeti örökség részét képező tárgyat szigorúan tilos kivinni. A helyi kézművesek jó minőségű másolatokat kínálnak megvételre.

husvetszigetek2
husvetszigetek5
husvetszigetek1
husvetszigetek3
husvetszigetek4

Hozzászólások

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

Azért használunk HTTP-sütiket (cookie) oldalainkon, hogy a legjobb felhasználói élményt tudjuk Neked nyújtani. Ha folytatod a weboldal használatát, anélkül, hogy letiltanád a böngésződben a sütik használatát vagy a "Rendben" gombra kattintasz, beleegyezel a sütik használatába.

Bezár