Kőrösi Csoma Sándor

„Kőrösi Csoma Sándor, sz. Csoma Sándor (Csomakőrös, 1784. március 27. – Dardzsiling, 1842. április 11.), saját szavaival: székely-magyar Erdélyből (“Siculo-Hungarian of Transylvania”), nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója, a Tibeti-Angol szótár megalkotója.” – Wikipédia

Gyermekkora óta foglalkoztatta az a gondolat, hogy felkeresi ősei hazáját, 34 évesen már 13 nyelven írt és beszélt. 1820-ban el is indult ősei hazája felé, de akkoriban még nem volt olyan egyszerű egy utazás – főként, ha az ember Európából akar átjutni Indiába. Végül 1822-ben, William Moorcroft, angol kormánymegbízott javaslatára kezdett el a tibeti nyelvvel és irodalommal foglalkozni annak reményében, hogy esetleg a magyarok nyomára bukkanhat.

1823. július 26-án érkezett India északi részén található Zangla faluba (Kasmír). Ottléte alatt állítólag több ezer tibeti könyvet olvasott át és dolgozott fel. Ennek eredményeképp elkészítette Tibet történetét, földrajzát, irodalmát és egy harmincezer szóból álló jegyzéket. Ebben a munkában két láma (tanító) is nagy segítséget nyújtott neki: Szangje Puncog (Szangye Püncog), és Kunga Csöleg lámák. Csoma itt a legnagyobb hidegben, egy 3×3 méteres cellában, fűtés és tűz nélkül volt kénytelen dolgozni, mert a kémény nélküli szobában a tibeti szokás szerint földre rakott nyílt tűz maró füstje miatt képtelen volt olvasni. Fő eledele a jak-vajas tea volt, árpával.

1827 és 1831 között Kanamban tartózkodott és ezek az évek voltak legtermékenyebb időszaka is egyben. Itt fejezte be szótárát és a tibeti nyelvtan leírását is. Végül 1842-ben megkísérelt Tibet fővárosába, Lhászába eljutni. Az út során maláriát kapott, amelyet túlélt, de állapota jelentősen leromlott. Még ugyanebben az évben meghalt, végső nyughelye Darzsiling európai temetője lett, a Himalája harmadik legnagyobb hegye, a Kancsendzönga alatt.

Kőrösi Csoma Sándor emlékét sokfelé őrzik itthon is és keleten is. Taron 1992-ben építettek emlékére egy sztúpát, ahol a látogatók megismerkedhetnek munkásságával és életével. A sztúpát Őszentsége a Dalai Láma is megáldotta, és azóta már több láma is. Érdemes ellátogatni Tarra, ahol a 21-es útról közvetlen leágazó van a sztúpához. Fenséges hely, leginkább nyugalom és béke honol azon a területen. Érdekességképp benézhetünk a sztúpa melletti buddhista templomba is, és megismerkedni ezzel a keleti kultúrával is.

korosi1
korosi3
korosi4
korosi2

Hozzászólások

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

Azért használunk HTTP-sütiket (cookie) oldalainkon, hogy a legjobb felhasználói élményt tudjuk Neked nyújtani. Ha folytatod a weboldal használatát, anélkül, hogy letiltanád a böngésződben a sütik használatát vagy a "Rendben" gombra kattintasz, beleegyezel a sütik használatába.

Bezár