A két sziget: Koppenhága

Skandinávia legnépesebb városa Dánia fővárosa, Koppenhága, mely két szigeten fekszik. Közvetlen autóúttal összeköttetésben áll Malmö-vel, Svédország félszigetén. Dánia a szabadság jelképe etnikai és szellemi értelemben egyaránt és itt élnek a felmérések szerint a legboldogabb emberek. Az ország nem az olcsóságáról ismert, de persze a helyi keresetekhez képest mások az arányok, mint mondjuk a magyar fizetésekhez viszonyítva. Azonban a Forbes magazin is 2010-ben a tizedik legdrágább városként rangsorolta. Dánia fővárosaként a XV. században fejlődött központi szereplővé mind kereskedelmi, mind kulturális szempontból.

A legmagasabb életminőséget kínáló város, emellett üzleti szempontból is kiemelkedő, mert legfontosabb gazdasági szektorként az információs technológia, a telekommunikáció, a gyógyszeripar, a vegyipar, a tudományos központok, így a kutatás-fejlesztés jelentős szerepet játszik.

A város kiemelkedő szinten működik a környezetbarátság szempontjából, a lakosok 35%-a kerékpárral jár minden nap, a víz és a légszennyezés mértékét minimálisra csökkentették. Különösen a XXI. században Koppenhága intenzív kulturális és városfejlődésen megy keresztül a nagyszabású befektetéseknek köszönhetően. Sok modern építész és formatervező munkája nő ki itt gombamód.

Koppenhágában sok park található. A Rosenborg kastély egy apró kastély Koppenhága közepén, egykori királyi rezidencia, itt őrzik a koronaékszereket, parkja pedig a Kongens Have, amely az ország legrégebbi királyi parkja. Megépítését 1606-ban rendelte el az uralkodó, és a mai napig csodálatos rózsakerttel várja látogatóit, kellemes időtöltésre, piknikezésre, sportolásra csábítja az ideérkezőket. A szoborkertként is funkcionáló parkban nyáron időszakos kiállításokat is rendeznek, összességében mintegy 2,5 millió ember látogat el ide évente, ami tekintélyes szám,  mivel a város lakossága a másfél milliót sem éri el.

A város botanikus kertjében található jellegzetes üvegházakat J.C Jacobsen, a Carlsberg alapítója adományozta a városnak. A város északi részén fennmaradt egy reneszánsz ötszög alaprajzú erődítmény, a Kastellet, mely ma leginkább csak egy szép zöld park szerepét tölti be. A Frederiksberg Have pedig egy 32 hektáros angolkert, mely nem csak a változatos növényvilágáról híres, de számos madárfajnak, vízimadárnak is otthont nyújt, és a parkból rálátni a koppenhágai állatkert elefántjaira is.

A főváros ékessége a Radhaus, vagyis a városháza, üvegtetős belső udvara kiállításoknak és nagyszabású rendezvényeknek ad otthont. A városháza híres világórája mutatja az idő(ket), jelzi a napkelte és a napnyugta idejét, és naptárként is szolgál. A városháza 106 méter magas tornyából káprázatosan szép a panoráma.

A város másik nevezetes tornya a Rundetarnt, a Kerek torony – a legfelső szintre, lépcsők helyett, egy 209 méter hosszú, elég széles, csigavonalas út vezet. Mondják, Nagy Péter cár koppenhágai látogatása idején négylovas hintóval hajtott fel a 36 méter magas toronyba.

Koppenhága főbb nevezetességei közé tartozik az Amalienborg palota, mely a dán királyi család téli rezidenciájaként funkcionál és Margit királynő lakhelye. Az épület előtt látványos őrségváltást mutatnak be pontban minden déli 12 órakor. A parádén megjelenő őrök a szemkontaktust sem kerülik, mosolyognak és rövid válaszokra is rávehetők.

A királyi koronát és a királyi kincseket a Rosenborg-kastély pincéjében őrzik, üvegvitrin mögött.  A Christiansborg palotában ülésezik a dán parlament és csodaszép királyi fogadószobák találhatóak benne. A kis hableány szobor, a koppenhágai kikötőben ücsörög egy kövön. Az Andersen meséje által ihletett szobor a város egyik leghíresebb szimbóluma, melyet a dán sörgyáros, Carl Jacobsen ajándékozott a városnak 1913-ban.

Nyhavn eredetileg egy forgalmas kereskedelmi kikötő volt, hatalmas hajóforgalommal, részeg matrózokkal és persze kocsmákkal. Napjainkban gyönyörűen felújított házak és ízléses éttermek uralják a régi kikötőt. Mindenki élvezheti a nyugodt légkört. Andersen, a híres meseíró a 20. számú házban élt és alkotott, itt írta például a Borsószem királykisasszony című mesét is.

koppenh4
koppenh3
koppenh2
koppenh6
koppenh8
koppenh9
koppenh5
koppenh7

Hozzászólások

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

Azért használunk HTTP-sütiket (cookie) oldalainkon, hogy a legjobb felhasználói élményt tudjuk Neked nyújtani. Ha folytatod a weboldal használatát, anélkül, hogy letiltanád a böngésződben a sütik használatát vagy a "Rendben" gombra kattintasz, beleegyezel a sütik használatába.

Bezár