A világ legkisebb városállama
A Vatikán városállam, mely a világ legkisebb független állama, melyet Rómán belül alakítottak ki, így a 0,44 km² területű állama, egy városba van ágyazva. 1929 február 11-én a Lateráni egyezményben alapították meg a Pápai állam jogutódjaként. Ennek hatására a szuverenitása és függetlensége került egyértelműen meghatározásra. Az államfő gyakorlatilag a pápa. A lakosság közel 800 embert jelent.
A Vatikán a Tevere folyó jobb partján fekszik. A vatikáni obeliszket eredetileg Nero császár hozatta Egyiptomból, és a kocsi-versenypálya közepére állíttatta fel, ma a főtér közepén áll. Az ősi hagyomány szerint Szent Pétert is itt feszítették keresztre, majd egy mellékúton lévő temetőben temették el, ahol később megépült a konstantinusi bazilika.
1808 szeptemberében Napóleon katonái körülfogták a Quirinalé-palotát, a pápa rezidenciáját, és hat ágyút szögeztek a pápai lakosztályra. Fél év múlva a császár rendeletileg megszüntette a Pápai államot, Rómát és környékét pedig Franciaországhoz csatolta. Az Itália egységéért küzdő csapatok végül 1861-ben a frissen kikiáltott Olasz Királysághoz csatolták és a Vatikán kivételével az egész várost beolvasztották, 1871-től pedig Róma lett a Főváros. 1929 február 11-én írták alá az Olaszország és az Apostoli Szentszék között köttetett lateráni egyezményt, amivel létrejött a Vatikánvárosi állam, ezzel garantálva a függetlenségét és a nemzetközi szuverenitást.
A Vatikán területét falak veszik körül, leszámítva a Szent Péter teret, és egy 23 hektáros kert is tartozik hozzá. A Vatikánba 6 kapun lehet bejutni:
- a Harangok árkádja alatt
- a Bronz kapun, ami az Apostoli Palota hivatalos bejárata
- a Szent Anna kapun, ami a legforgalmasabb bejárat
- a Szent Hivatal bejáratán keresztül
- a Perugino kapun, ami a vasútállomásra vezet
- a Vatikáni Múzeum bejáratán keresztül
A Vatikán nevezetes épületeit megtekinthetjük:
Szent Péter Bazilikát, mely a római katolikus egyház első számú szentélye és a világ legnagyobb keresztény temploma. Befogadóképessége kb. 60.000 fő, és bár Szent Péter apostol sírjára építették, Róma püspökének székesegyháza a lateráni bazilika. A Bazilika közel 15.000 m², melynek tervezésével eredetileg II.Gyula pápa Bramanté-t bízta meg, de halála után Raffaello és ifj. Antonio da Sangallo folytatta, majd Michelangelo tervei is megvalósulhattak, a kupolát ő tervezte.
Fontos szempont volt a tér megtervezésekor, hogy a pápa a tér minden pontjáról látható legyen, emellett a teret 100 ezer ember befogadására kellett alkalmassá tenni. Bernini az ellipszis alakú térrel, melyet valójában körként érzékelünk és az itt felállított szökőkutakkal, valamint a tér oldalán található teremtett egységet.
A főhomlokzat előtti, trapéz alakú tér (Piazza Retta) szolgált arra, hogy az emberek figyelmét a kupolára irányítsa. Ennek köszönhetően a bazilikához való közeledés kevéssé érzékelhető; tovább engedi láttatni a kupolát. A bazilika háromhajós, kereszthajóval és apszissal van kialakítva.
A főoltár előtti, félkörív alakú, korláttal védett, mélyebben fekvő területen, a régi bazilika padlószintjén egy fülke nyílik Szent Péter sírjára. Pontosan efölött van a bazilika főoltára, amelyen csak a pápa misézhet.
A Sixtus-kápolna a Vatikán leghíresebb épülete, melynek elnevezése IV. Szixtusz pápára utal. Ez a mindenkori pápa magánkápolnája, mely elsősorban a mennyezeti freskótól lett világhíres, de a XIX. sz. végétől a pápaválasztó konklávé helyszíne is. Az építése 1473-tól 1481-ig tartott, freskóit Botticelli, Ghirlandaio, Michelangelo, Rosselli, Signorelli festette. Egyszerű, téglalap alakú, boltozatos mennyezetű, és kápolnát a süllyedés és a repedések ellen támpillérek védik. Michelangelo egyik műve, a világ egyik legismertebb alkotása és 540 m² felületével legnagyobb egybefüggő freskója itt található.
A Vatikáni Múzeumban található a pápai művészeti gyűjtemény. A korai keresztény műalkotásoktól a reneszánsz koron át, egészen a 19. századig mutat be műremekeket, de a modern művészetek alkotásai is megtalálhatóak. A gyűjtemény az egyik legfontosabb és legnagyobb a világon.
Vatikáni Apostoli könyvtár a Szentszék könyvtára. A világ egyik legrégebbi könyvtára, melyben több mint 75.000 kézirat mellett milliós nagyságrendben találhatunk könyveket. A könyvtárból választották le a XVII. században a Vatikáni Titkos Levéltárat. A leghíresebb itt található könyv a Codex Vaticanus, mely egy Biblia-kézirat.
