Szepesi-vár, Szlovákia

A szepesi vár Közép-Európa legnagyobb méterű vára. Lőcs városától 15 km-re keletre található 4 hektárra kiterjedő területet foglal el. A környékből kimagasodó mészkősziklára épült, így 634 m magasan található.

Ez a mészkőszikla már időszámításunk előtt is lakott volt, és ie. I századra a kelták építettek itt egy nagy alapterületű várat. Ezen vár belsejében lakóházak, gazdasági és vallási épületek emelkedtek, melyeket kőutak kötöttek össze. A vár tehát szinte erődítményként fallal vette körül a várost. Sajnos azonban ez a vár megsemmisült és a mellette lévő dombra, a Drevenyikre egy másik erődöt építettek. A ma is látható Szepesi vár megszületésére azonban a Drevenyiken lévő vár megsemmisülése után került sor. A Szepesi vár kör alaprajzú lakótornya, a védőfala és a ciszterna a XI-XII. századra tehető, így ezek a legrégebbi ma is látható elemek a várban, bár sajnos a tektonikus mozgások következtében mára már csak romok.

A XIII. században készült a román stílusban épített palota, és a ma is látható kör alakú lakótorony, a donjon a várudvaron. Ebben az időszakban IV. Béla szorgalmazta a vár fejlesztését a tatárjárás miatt. A szepesi püspök ekkor bővíttette az eredeti várat egy helytartói palotával, így egyben a Szepes Vármegye központjává is előlépett a vár, mely egyben azt is jelentette, hogy a mindenkori szepesi ispánok székhelye lett.  Ezzel jelentős történelmi események helyszínévé is vált, többek között Csák Máté is el akarta foglalni, a csehek is megszállták.

Az alsó várudvart Zsigmond király halála után lánya, Erzsébet királyné építette, miután 1443-ban Giskra János és serege szolgálatába állt. Giskra első munkája a vár alatti lejtőn a kör alakú erődítmény volt önmaga számára, mely körül tábort vert a sereg, ezután került sor a várudvar kiépítésére. A vár fokozatosan nyerte el mai formáját és kiterjedését. Két őrtornyot és széles járdájú várfalat emeltek, ezek nagy mértékben megnövelték a vár kiterjedését: 285 méter hosszú és 115 méter széles lett ekkor. 1464-ben a szepesi ispán Szapolyai Imre és Szapolyai István főnemeseknek adományozta, így vált a Szapolya család központi várává. Ez tekinthető a vár virágkorának, ekkor ugyanis jelentős korszerűsítésen esett át, megépült a Szent Erzsébet gótikus kápolna, és a palotát is átépítették gótikus stílusúvá, illetve egy lovagteremmel is kiegészítették. Itt született Szapolyai János, a Habsburg-házi királyok előtti utolsó magyar király is. A Habsburgok elkobozták a várat és Thurzó Eleknek adományozták, aki a reneszánsz stílusjegyeket építtette a vár elemeibe. Később  Csáky István  a nemzetség szepesi ágának megalapítója egyesíteni próbálta a felső várudvar körüli hosszú traktusokat árkádok és átjárók építésével, és szerette volna rangos székhellyé változtatni a várat, mely végül meghiúsult. 1703-ban a kurucok csellel elfoglalták a várat és 1707-re csak egy kisebb katonai helyőrzés maradt a falak között, így elkezdődött a hanyatlás, majd az 1780-as villám okozta tűzvészben rommá vált.

A szepesi várat 1961-ben műemlékké nyilvánították, és 1970-től elkezdték a régészeti kutatásokat és az újjáépítéseket. Az alsó várudvart 1983-ban megnyitották a nagyközönség előtt. 1993-ban a várat és környékét az UNESCO a világörökségi listára felvette. A vár újjáépített részei múzeumnak, fegyvergyűjteménynek adnak otthont ma és néhány filmet is forgattak már itt.

spis-castle-1633050_1280
old-lubovnia-1098434_1280

Hozzászólások

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

Azért használunk HTTP-sütiket (cookie) oldalainkon, hogy a legjobb felhasználói élményt tudjuk Neked nyújtani. Ha folytatod a weboldal használatát, anélkül, hogy letiltanád a böngésződben a sütik használatát vagy a "Rendben" gombra kattintasz, beleegyezel a sütik használatába.

Bezár