Versailles-kastély – Párizs

Versailles korábban – a XVII. század második felétől a Nagy Francia Forradalomig – a Francia Királyság fővárosa volt, a királyok lakóhelye. Eredetileg kicsi falucska volt a település mindaddig, amíg XIV. Lajos felépíttette a kastélyt, mert ekkor egy csapásra a francia politikai élet központjává avanzsált. A kastély helyén korábban XIII. Lajos barokk vadászkastélya állt.

Napjainkban Versailles Párizs egyik gazdag külvárosa, és fontos adminisztratív és bírósági központ. Párizs központjától 18 km-re fekszik, és világhírét a kastély XIV. Lajoshoz köthető külső és belső pompázatos megjelenése eredményezte, mely a hatalom ikonikus szimbólumává vált. A Napkirály abszolutórikus uralkodásának jelképezésére káprázatosan tündöklő kastélyt álmodott, és a kincstár ennek megvalósítását meg is szenvedte, népe esztelen pazarlásként véleményezte.

Jules Hardouin-Mansart udvari építész tervezte a versailles-i kastély több más épületét is: az ő nevéhez fűződik Versailles-ban a Nagy Trianon, az Orangerie (üvegház), a Chateau de Marly, Párizsban pedig az Invalidusok épülete, a Pont-Royal, a Place de Victoires és a Place Vendome építése is.
Hatalmas parkjában található a Nagy és a Kis Trianon palota. A Versailles kastély egyik fő nevezetessége a park felőli szárny emeletén található, 73 méter hosszú és 10,5 méter széles Tükörterem. A teremben 17 hatalmas ablakot és 578 tükröt helyeztek el, így minden irányból a park látszik, mely gyönyörűen gondozott, szabályos sövény alakzatokkal és szökőkutakkal.

XIV. Lajost fanatikus szenvedély fűtötte a kastély megépítéséért. Rengeteg híres festőt foglalkoztatott a lehengerlő méretű, közel 500 méter hosszú épület kicsinosítása érdekében. Jelenleg különböző szárnyakon külön belépővel tekinthető meg, belépéskor a francia királyok szobor-sorfala fogadja a látogatókat, komótosan, felségesen, szigorú időrendben állnak. Az uralkodó XIV. Lajos sokféle megjelenési formában felfedezhető: szobor, lovasszobor, portré, csatakép és sorolhatnánk napestig. A robosztus kastélyban összességében több, mint 700 szoba, 2153 ablak, 1250 kandalló és 67 lépcsőház kapott helyett.

A miniszterek és más méltóságok a kertre néző észak-déli szárnyakban laktak, míg az udvaroncok szobái a falura néztek. A királyi lakosztályok a palota központi részének első emeletén voltak. A királyé északra, a királynéé délre nézett. Csodálatos freskókkal díszített a mennyezet minden szeglete, aranycirádákkal, selyemtapétákkal, nemesen faragott bútorokkal téve hangulatossá lakói számára az ittlétet. A gobelinjeik, a textilfüggönyök kivitelezése is szemkápráztató, ahogy a kilincsek, ajtódíszek, padlók is. A királyi lakosztály termeit a Háború szalonja, a királynő teremsorát a Béke szalonja zárja le. A mai napig elképesztő pompa sugárzik, a látogatható részeken szinte azt várjuk, hogy valaki betoppan a korhű ruházatban.

A birtok közel 787 hektáros területen fekszik, Franciaország turisztikailag kiemelkedő  helyszíne, évente közel 15 millió látogatót vonz. A Versailles-i Kastély egyszerre királyi rezidencia, történelmi múzeum és nemzeti palota is. Több, mint száz helyiség mutatja be az egykori királyi rezidencia életét és mintegy 10 000 m ² terület ad otthont a szobrokat és festményeket bemutató múzeumnak, de a kert, a Trianon kastélyt és a Marie-Antoinette birtok is megér egy bejárást, ezért érdemes inkább a 2 napos bérletet választani.

versailles-7
versailles-1
versailles-2
versailles-9
versailles-4
versailles-5
versailles-6
versailles-10
versailles-3
versailles-8

Hozzászólások

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

Azért használunk HTTP-sütiket (cookie) oldalainkon, hogy a legjobb felhasználói élményt tudjuk Neked nyújtani. Ha folytatod a weboldal használatát, anélkül, hogy letiltanád a böngésződben a sütik használatát vagy a "Rendben" gombra kattintasz, beleegyezel a sütik használatába.

Bezár