Dubrovnik, a horvát gyöngyszem

Dubrovnik, régi magyar nevén Raguza egy kikötőváros Horvátországban az Adriai-tenger partján. Az Adria gyöngyének nevezett város a középkorban a tengeri kereskedelem egyik központja volt a Raguzai köztársaság székhelyeként és virágkora a XV.-XVI. századra tehető. A horvát irodalom egyik központjává vált, sok költőnek, írónak és festőművésznek otthont adva, és város a kulturális világörökség részét képezi 1979 óta.

Dubrovnik elnevezés a szláv dub azaz tölgy főnévből származik. A Dinári-hegység hegyláncolata klimatikus határt is képez az Adriai-part és a szárazföld belső területei között, és emellett a mediterrán és a nedves szubtrópusi éghajlati öv határán fekszik, melynek kellemes meleg időjárást köszönhet. A város előtt terül el a Lokrum-sziget, és számos szigetképződmény védett tengersávval a vitorláshajók közlekedését lehetővé tette, ezért már évszázadokkal ezelőtt jelentős kereskedelmi központként funkcionált.

A város védőszentje szent Balázs, ezért az őt ábrázoló szobrok számos helyen megtalálhatóak Dubrovnikban. A város legnagyobb templomát is róla nevezték el. Az óváros cseréptetői , köves utcácskái sajátos hangulatot teremtenek, és itt található a Trsteno arborétum is.

A városfalat a XIII. és a XVII. század között építették, mely 1940 méter hosszú és 3-6 méter széles, és 25 méter magas. Több erődöt is építettek hozzá, köztük a Minčeta-erődöt, a Revelin-erődöt és a Lovrijenac erődöt is.

A városba két kapun lehetett bejutni, nyugaton a Pile kapu és a város keleti végében a Pločai kapu áll. A városfalon belüli részt, az óvárost az UNESCO1979-ben a kulturális világörökség részévé nyilvánította.

Dubrovnik legnagyobb temploma a katedrálisát Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. A dubrovniki katedrális 1713-ban épült egy földrengésben elpusztult 12. századi katedrális helyére. A Szt. Balázs-templomot 1706–1715 között építették barokk stílusban. Szent Balázs több szobron, freskón is szerepel. További látnivaló a hercegi udvar, amely valamikor a Raguzai Köztársaság központja volt, ma múzeum. A másik ismert palota a Sponza-palota, amely gótikus-reneszánsz stílusban épült. Itt korábban bank és pénzverde működött.

dubrovnik-2
dubrovnik-1
dubrovnik-7
dubrovnik-4
dubrovnik-3
dubrovnik-6

Hozzászólások

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

Azért használunk HTTP-sütiket (cookie) oldalainkon, hogy a legjobb felhasználói élményt tudjuk Neked nyújtani. Ha folytatod a weboldal használatát, anélkül, hogy letiltanád a böngésződben a sütik használatát vagy a "Rendben" gombra kattintasz, beleegyezel a sütik használatába.

Bezár