Petra, a homokkő városa

Petra Jordánia leghíresebb romvárosa, amely 1985 óta az UNESCO világörökség részévé vált. Görög neve sziklát jelent, de valójában a Római Birodalom idején kereskedelmi központként funkcionált az áthaladó kereskedelmi utak selyem és fűszerforgalmát fellendítve. Ekkoriban a nabateusok éltek itt, és egyiptomi, a görög, a római és a bizánci kultúra hatására építettek templomokat és síremlékeket, de ők maguk továbbra is elsősorban sátrakban éltek. Petra épületeire is pontosan ez a jellemző, főleg templomokból és sírhelyekből áll, melyeket részben sziklákból faragtak ki, részben maguk építettek. A homokkövekkel könnyű olt dolgozniuk, és védelmet is nyújtanak az időjárás viszontagságaitól, de ez sajnos a Kincstár épületének erodálódására is kihatással van. Láthatjuk azt, hogy az épület felső szakaszán már nem is tudjuk kivenni pontosan a faragások ábrázolásait, mert a szél és az eső lekoptatta őket.

A nabateusok virágzó fővárosa a 7. században hanyatlásnak indult és fokozatosan elnéptelenedett. Csak néhány beduin család élt ezen a vidéken, akik leginkább pásztorkodásból élnek. Egy svájci kutató, Jean Louis Burckhardt 1812-ben fedezte fel újra ezt a szemet gyönyörködtető vidéket, amely egy hegyes völgy rejtekében lapult. A homokkő it káprázatos színvilágot varázsol és a különböző ásványok kiválásával szivárvány csíkokat láthatunk egyes romok belsejében.

A Kincstár épülete egy filmes forgatás eredményeként igen felkapott turista célponttá vált, mert Indiana Jones belovagolt a Siq-en (Szik) keresztül. A szik egy magas szűkölettel tarkított homokkő-folyosó. A legenda szerint egy egyiptomi fáraó a kincseit ebbe az épületbe rejtette, innen a Kincstár elnevezés, azonban valójában egy hellenisztikus homlokzatú királyi síremlék az épület, a melyben III. Aretasz nabateus királyt temették. A hely népszerűsége a beduinoknak rosszhírt hozott, mert a kormány kitelepítette őket a vidékről a turisták érdekében.

Petra központjától északnyugatra, egy domb tetején, ahová a sziklából kifaragott lépcsőn juthatunk fel mintegy 50 perces gyalogtúrát követően, emelkedik az úgynevezett „Kolostor”, vagy monostor, amelynek homlokzata 47 méter széles és 40 méter magas. A „Fáraó kincstáráéra” emlékeztető kétszintes, nyolcoszlopos homlokzata fölött a kupola tetején kis dísztorony magasodik. Az épület belső tere egyetlen négyszögletes, teljesen dísztelen helyiségből áll, amelyet egy fülke zár le. A bizánci időkben keresztény templomként szolgált, innen származik a neve is. Ha a Kolostorhoz délután érkezünk meg, akkor Monumentális méreteivel, elszigetelt fekvésével fenségességet és nyugalmat áraszt, a homokkő falak színes csíkjai szép látványt teremtenek. A kupola részek minden hitünk ellenére elég közel vannak egymáshoz, át lehet ugrani is egyikről a másikra. Persze ezt a helyiek nem engedik meg, de az épület mellett a sziklában kijárt utat figyelhetünk meg.

petra-jordan-543450_1280
desert-1189955_1280
petra-2996_1280
petra-574483_1280
jordan-tours-727039_1280
siq-2990_1280

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

Azért használunk HTTP-sütiket (cookie) oldalainkon, hogy a legjobb felhasználói élményt tudjuk Neked nyújtani. Ha folytatod a weboldal használatát, anélkül, hogy letiltanád a böngésződben a sütik használatát vagy a "Rendben" gombra kattintasz, beleegyezel a sütik használatába.

Bezár