Xian – Huang ti agyaghadserege

Hszian (vagy Xian) nagyváros Kínában: Senhszi tartomány székhelye és egyben legnagyobb városa. Pekingtől mintegy 900 km-re délnyugatra fekszik. Egyike Kína legnagyobb városainak, ahol a lakosság 99%-át a han kínaiak alkotják. Különleges érdekesség, hogy a történelmi belvárost a kínai nagy falhoz hasonlatos várfallal vették körül, amely egy négyzetet formáz. A mai napig megmaradt a 11 km hosszú városfal, amelyre a 8. században egy 13 emeletes pagodát építettek. A várfalra a négy égtájhoz köthető négy kapun keresztül lehet megközelíteni, a várfal tetején kerékpárt bérelhetünk és onnan folytathatjuk a városnézést. Minden látnivalóra táblák és egyéb feliratok hívják fel a figyelmet.

A várostól nem messze található még az agyaghadsereg és a kínai piramisoknak nevezett ősi temetkezési halmok. A híres selyemút is innen indult.

A bizonyítékok alapján úgy tűnik, nyugati felfedezők már 1500 évvel korábban letelepedtek Kínában, mint a kutatók korábban gondolták: a terrakotta hadsereg megalkotásában görögök segíthettek. A 8000 agyagszobrot feltehetően egy, az ókori görög művészet hatása alatt állt európai származású szobrász iránymutatásával készítették. A mauzóleum régészeinek kutatásából emellett az is kiderült, hogy maga a sírkomplexum jóval nagyobb, mint  korábban gondolták: közel 98 négyzetkilométer területű, vagyis kétszázszor nagyobb, mint a Királyok völgye Egyiptomban.

A tudósok szerint a kapcsolatra utaló bizonyíték az, hogy Kínában semmilyen ember nagyságú szobrok alkotására utaló hagyományt nem találunk, az agyagkatonák előtt. A jelenlegi becslések szerint a 3 nagy egységre tagolódó árok- és gödörrendszerben körülbelül 8000 katona, 130 harci szekér 520 lóval, illetve 150 lovas található – többségük még mindig a föld alatt van betemetve. A hadsereget Csin Si Huang-ti császárral együtt temették el i. e. 210-209-ben. Az építmény és a szobrok célja az volt, hogy biztosítsák a császár uralmát a túlvilágon is.

2007-ben kínai régészek távérzékelők segítségével egy 30 méter magas épületet mértek be a piramis mélyén. Úgy tűnik, hogy négy lépcsőszerű fala van. A sírt még nem nyitották ki. Tekintettel arra, hogy a már feltárt leletek állagmegóvása is komoly gondokat okoz, az a döntés született, hogy erre a feltárásra csak 2050 körül kerítenek majd sort, megvárva a további technikai fejlődést.

A terrakotta figurákat állami munkások és helyi mesteremberek készítették. A fejek, karok, lábak és a törzs külön készültek el, és a végén rakták őket össze. A tanulmányok azt mutatják, hogy nyolcféle fejmintát használtak, és utána agyaggal egyedire formázták az arcokat.

Különféle arckifejezéseket is formáltak nekik. Úgy tartják, hogy a katonák lábait hasonló módon készítették, mint abban a korban a terrakotta szennyvízcsatornákat. Ez azt jelenti, hogy szinte futószalagszerűen lehetett a katonák lábait elkészíteni. Tehát több kisebb részt kiégettek és úgy rakták össze, nem pedig kiformázták az egészet, és úgy égették ki. A figurák miután elkészültek pontos katonai alakzatban lettek elhelyezve az árkokban, rangjuk alapján. Az agyaghadsereg figurái életnagyságú és élethű szobrok. Magasságban, egyenruhában és hajviseletben rangtól függően eltérnek.

Négy árkot tartanak számon, amelyek kb. 1,5 kilométer hosszúságúak a keleti dombon és kb. 5 méter mélyek. Ezek a sírhely falain kívül helyezkednek el, mintegy a sírt védve a keleti leigázott államok ellen. Az árkok falai döngölt földből készültek, egyenként 500 kg súlyú fagerendákkal fedték be azokat.

A 230 méter hosszúságú első árok tartalmazza a 6000 katonából álló fő hadsereget. A második árokban lovassági és gyalogos csapatok találhatóak, valamint harci szekerek, amik mintegy katonai őrséget állnak. Itt körülbelül 1500 katona szobrát találták. A harmadik árokban a vezérállás található, 68 szoborral, magas rangú tisztekkel és egy harci szekérrel.A negyedik árok üres, valószínűleg nem fejezték be.

Az agyaghadsereg körútra is indult már, legelőször az 1982-es világkiállításon jelent meg hivatalosan a hadsereg, 4 harcost és lovaikat mutattak be, Londonban is szerepeltek és 1988-ban a Magyar Nemzeti Múzeumban is kiállítottak 11 szobrot és 22 darab eszközt, köztük fegyvereket is.

terracotta-army-1202069_1280
A terrakotta agyaghadsereg, Xian
china-1247764_1280
the-ancient-city-of-xian-648304_1280
china-1162760_1280

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

Azért használunk HTTP-sütiket (cookie) oldalainkon, hogy a legjobb felhasználói élményt tudjuk Neked nyújtani. Ha folytatod a weboldal használatát, anélkül, hogy letiltanád a böngésződben a sütik használatát vagy a "Rendben" gombra kattintasz, beleegyezel a sütik használatába.

Bezár