A kínai nagy fal

A kínai nagy fal első szakaszait az i. e. 7. században építették az egymással versengő fejedelemségek. Végül i. e. 221-ben az egységes Kínát létrehozó Csin Si Huang-ti kezdte el összefüggő fallá rendezni. Terve az volt, hogy az északi nomád népekkel szemben védelmet biztosítson, így mintegy egymillió munkás segítségével összekötötte az addigi védőfalakat. A kínai nagy falat katonák mellett elítéltekkel, hadifoglyokkal, valamint parasztokkal építették fel. Sok földművest dolgoztattak halálra, akiket a legenda szerint azután esetenként a falakon belülre temettek el.

A ma látható falszakaszok az 1368 és 1644 között uralkodott Ming-dinasztia idején épültek; ezeket már téglából emelték, de a korábbi erődítmények fő építőanyaga kövekből vagy földből tevődött össze, bizonyos részei pedig nádból, fűzfából és homokból készültek. Csak a Ming-dinasztia uralkodása idején 8851 kilométert építettek fel a falból, és mintegy 25 ezer őrtornyot is felállítottak. A Ming-kori fal legkeletibb végpontja a Sanhajkuan átjáró a Pohaj-öböl partján, legnyugatibb vége pedig a Csia Jü-kuan átjárónál található Kanszu tartományban. A Ming-kori fal külső borítása téglákból és tégla alakú kődarabokból áll. Belsejét döngölt agyaggal, illetve kőzúzalékkal töltötték fel. Magassága átlagosan 10 méter, szélessége a talapzatánál 7-8 méter, tetejénél pedig 4-5 méter.

A falon nyíllövésnyi távolságra egymástól bástyákat, erődítményeket és az ellenség esetleges támadásaira füsttel és tűzjelekkel figyelmeztető jelzőtornyokat építettek. A bástyákban, illetve az erődítményekben élelmiszert és fegyvereket tároltak.

A több mint 21 ezer kilométer hosszúra becsült – hegyvonulatokon kígyózó, sivatagokon, pusztaságokon, mocsaras területeken át vezető –  falon belül összesen 43 000-nél is több műemlék  – árok, torony, fallal körülvett erőd stb. – különíthető el. Persze még mindig lehet felderítetlen falszakasz, az erodálódási folyamatok és a természet burjánzása is elfedhet szemünk elől részeket. A másik nagy rongálódással járó jelenség a turisták szűnni nem akaró áradata. Sokan látogatnak el ide, legnépszerűbb a Pekingből legrövidebben megközelíthető Mutianyu és Badaling szakaszok, amelyeket nagyon szépen helyreállítottak és tényleg a fekete kövek hosszú szakaszon beláthatóak és megmászhatóak, de nagyon zsúfoltak is.

A Mao-féle kulturális forradalom alatt a kínai nagy fal tégláit gyakran használták fel házak, gazdasági épületek és víztározók építésére. Ma is lopkodják a köveket a helyiek a saját házaik felépítéséhez, de komoly büntetés jár érte.

A kínai nagy falat az UNESCO 1987-ben felvette a világörökség helyszíneit tartalmazó listára.

kinainagyfal
kinai

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

Azért használunk HTTP-sütiket (cookie) oldalainkon, hogy a legjobb felhasználói élményt tudjuk Neked nyújtani. Ha folytatod a weboldal használatát, anélkül, hogy letiltanád a böngésződben a sütik használatát vagy a "Rendben" gombra kattintasz, beleegyezel a sütik használatába.

Bezár